2011. június 4., szombat

Inspiráció

Az idei utazás különböző okok miatt elmaradt. Igazából máshová szerettem volna menni, de Velence továbbra is vonz... a képeket nézegetve újra és újra ott szeretnék lenni - ahogy ezt már itt sokszor le is írtam. Amint lehet, megint megyek, de hogy mikor, arról pillanatnyilag fogalmam sincs.

A város itt van a fejemben... az épületek részletei, a hangulatok, a sikátorok fényei és árnyékai... még csak tudatosan felidézni sem kell, velem vannak mindig. Mivel üveggel dolgozom, évek óta foglalkoztat, hogyan lehetne a kemény és éles, látszólag durva anyagból megmintázni valamit... valamit, ami Velence. Született néhány kísérlet, és folyamatban vannak újabbak, most ezeket fogom ide feltenni, hiszen ezek is a "mozaik" egy-egy apró darabkái. Az üvegtárgyakat saját fotók alapján próbálom megálmodni, megtervezni - és elkészíteni.

Ponte

"És hogy hová megyek én, tudjátok; az utat is tudjátok." (János 14,4)





Frari


"Pregate Dio per noi..."



Márványcsipke

"Hová lesznek ékszereid, Velence...?" (Galla Ágnes)




Árkádok

"Hozzád mértem az utcák csendjét..." (Galla Ágnes)


Ringat Velence....





2011. március 18., péntek

A könyvről

Szóval van ugye az öröm meg az üröm.... Mert jó érzés kiadni egy könyvet, még akkor is, ha magánkiadás, nekem kerül pénzbe, és csak a barátaimhoz jut el. Ők viszont örülnek neki, én pedig annak örülök, hogy egyáltalán kijön valami a kezemből, amit érdemesnek tartunk nyomtatásban viszontlátni. A könyv szép, mindenkinek tetszik. Eddig jó, mindenki boldog, hurrá.

A kiadónál (Lilli) marad 10 könyvem, amit ők majd a webshopjukban fognak árusítani, ez a szerződésnek nem csak egy apró lábjegyzete, hanem fontos - nyilvánvalóan a kiadási árat jócskán megemelő - pontja. Eltelik majdnem másfél év, a könyvnek még csak a fotója sem kerül fel a Lilli honlapjára. Jóvan... nem vagyok egy pereskedős típus, ott egye meg a fene, de azért gondolkodom rajta, hogy legalább el kéne hozni a könyveket, inkább nálam porosodjon a továbbiakban, mint náluk.

Ma kapok egy levelet Körmendy-Rácz Jánostól, aki ugyanaz a szerkesztő, akivel a könyvet kiadtuk - tehát még csak tulajdonosváltás sem történt. Értesít, hogy a profil megváltozik, ha van könyvem az irodában, menjek érte (!), vagy kiküldik GLS-el A FUTÁRDÍJJAL MINT UTÁNVÉTTEL. Háromszor is elolvastam, de ez még mindig azt jelenti, hogy nekem kell fizetni.

Na, nálam aztán ritkán szakad el a cérna, de nagyon szép kerek mondatokban megírtam azonnal a fenti úriembernek, hogy lesszives kiszállíttatni a Lilli költségére a könyveimet, cserébe én leszek olyan aranyos és eltekintek a szerződés-szegésük jogi következményeitől. Uff.