
"Honnan jöttek vajon? És mit fényképeznek…? A száradó gatyákat? Furcsa népség… évek óta figyelem őket… Úgy csinálnak, mintha lenne itt valami érdekes. Én egész életemben itt éltem, de az égvilágon semmi izgalmasat nem látok. Van egy csomó színes ház. Kék, lila, piros, rózsaszín, sárga… girbe-gurba utcák... csatorna halászcsónakokkal... száradó hálókkal... Van egy-két nagyobb macskaköves tér… a templom – na az is szegény majd’ összedől, egyre ferdébb a tornya… Félig mindenki kint él az utcán… mi kint hagyjuk a papucsot, a madárkalitkát, a bicikliket… de ezek még a falnak támasztott söprűt is lefényképezik… Mi van itt még…? Ja… a tenger…. az a rengeteg víz… bármerre sétálunk el pár métert már ott van. Akárhova megyünk, csónakba vagy hajóra kell ülni. Ehhh… nincs itt semmi különleges..."


4 megjegyzés:
De draga vagy!Ez teccet! Zsoka
hát, ha belegondolsz, az egészben nincs semmi különleges, csak valahogy mégse ereszti az embert (legalábbis minket):)
a fene tudja, hogy a nyócker mééér nem fog meg ennyire... :D
szinte érzem a lakásból kiáradó pasta illatát! :)
Megjegyzés küldése